Lucfenyő 12 cm pallótok - festés nélkül

EGYSZERŰ „BARKÁCS” AJTÓ |

A lucfenyő, mint faanyag, alapvetően az egyszerűbb beltéri fenyő ajtószerkezetekben jellemző. Anyagát tekintve kisebb sűrűség jellemzi, így megmunkálása könnyű, de ebből kifolyólag felülete is barázdáltabb. A lucfenyőből szerelt beltéri ajtó mintázatában sok göcs és gyantateknő található, ez a fa élettani sajátosságaiból ered. A lucfenyő sejtszerkezete ritkább és lazább is, ezért a keménysége alapján is a leglágyabb fafajok egyike.

A lucfenyő beltéri ajtó a nedvességet gyorsan szívja magába és könnyebben is engedi azt el. Ezért a fenyő ajtó szerkezete lazább, „kotyogósabb” is lehet a használat során. Sajnos nem minőségi anyagválogatásról beszélünk a lucfenyő beltéri ajtó esetében, hanem sok-sok élettani hatást mutató, göcsös felületről. A göcsök a hosszú távú hidrosztatikus hatások miatt esetenként ki is eshetnek, de természetesen nem ez a jellemző.

A lucfenyő beltéri ajtó natúr állapotban kerül kereskedelmi forgalomba. Gombaölővel kell ellátni, majd szállekötés után vizes lazúrral vagy olajos festékkel lefesteni.

TOKTÍPUSOK |

Az ajtótokban nem található huzattömítés, ezért az ajtó használata hangosabb, mint a huzattömítést tartalmazó borovi fenyő beltéri ajtó működtetése.Tokszerkezeteit figyelembe véve többféle megoldás található a kínálatban.

A lucfenyő beltéri ajtó toktípusai:

• pallótok
• gerébtok
• hevedertok

Az ajtólap kialakítása lehet:

• tele betétes
• félig üveghelyes
• mélyen üveghelyes

PALLÓTOK |

Pallótokos luc beltéri ajtók eredetileg ezer számban értékesített beltéri ajtótípusok voltak. Ma is vásárolják ezt az ajtót, de aki lucfenyő ajtót vásárol, az tudja, hogy általában 12 cm széles tokkal ellátott, fix borítóléceket tartalmazó ajtót fog vásárolni, melyet már nem körbefalazással fog beépíteni, hanem az üres falnyílásba helyezi. Ekkor a fixen a tokra épített takarólécet egy újabb fa takaróléccel fogja beborítani, mert a szerelőnyílást el kell tüntetni! Ha nem ezt a megoldást választja akkor a kőművesmunka elengedhetetlen része lesz az ajtó beépítésének

HEVEDERTOK |

A hevedertok a pallótoknál keskenyebb, átlagosan 8-10 cm széles borítólécet tartalmazó válaszfatok. Lucfenyő beltéri ajtók esetében alkalmazott megoldás ott, ahol a fal vastagsága nem éri el a kívánt 12 cm-t.

GERÉLBTOK |

A legvékonyabb és leggyengébb lucfenyő válaszfalajtó tokszerkezete. A gerébtokos luc válaszfalajtó általában 4,5-5 cm közötti keretszerkezettel bír, amit csapolással kapcsolnak felül össze. Ezt a tokot ott érdemes használni, ahol nagyon vékony a fal vastagsága, például például az alig 6 cm vastag panelfalak esetében.

Közös jellemzője ezen termékeknek, hogy a már jelzett toktípusok kőművesmunkával, az építés időszakában helyezhetők el. A tokok alsó részén egy vakküszöb található, aminek rendeltetése a tokszerkezet összetartása, továbbá a későbbi küszöb elhelyezhetőségének biztosítása. A beltéri fenyő ajtó ennél a konstrukciónál úgy kerülhet beépítésre, hogy a vakküszöb felső síkja esik egybe a környező burkolat síkjával, a későbbi, opcionális küszöb fogadása érdekében.

De tegyük a kezünket a szívünkre, márpedig azért, mert tudjuk: ma a lucfenyőből készült beltéri ajtókat nem új építéseknél alkalmazzák, hanem ajtócsere alkalmával, amikor nem kőműves helyezi be a nyílásba az ajtót. 

AJTÓLAP |

Minden fenyő beltéri ajtó lapja csapos megoldással kerül összeillesztésre. Az ajtólapban található betéteket vagy horonykeretbe helyezik, vagy falcolt keretet alkalmaznak. Ezt minden esetben az adott gyártó technológiája határozza meg.

A lucfenyő beltéri ajtót nem látják el üveggel, hanem az otthoni festést követően lehet az üveget a helyére illeszteni, majd következhet az ajtó beépítése. A lucfenyő beltéri ajtóba 4 mm vastag float- vagy katedrálüveg helyezhető tetszés szerint. Üvegezése pici szakmai hozzáértést igényel a szűk üvegezőnyílás miatt. Kérjék ki üveges mester segítségét.

TRIANON ÉS A FENYŐERDŐ |

Nagyon fájó pont az erdőgazdálkodás és egyben a nyílászárógyártásnak is a Trianoni békeszerződés alkalmával elveszített erdélyi és a felvidéki fenyőerdők hiánya. Ebben főként a lucfenyőből álló erdőterületek érintettek.

Hazánk mai területén alig 1% körüli a teljes erdőséget figyelembe véve a lucfenyő lefedettsége. Ezek a fenyőerdők is a keleti Kárpátok határain találhatók meg. Az Alpok és a Kárpátok elterjedt fafaja a lucfenyő. Az ajtógyártáshoz használt faanyagot ezért Ukrajnából és Oroszországból importáljuk többnyire. A luc hűvös, de nedvességben gazdag területeket kedveli, elsősorban a hegyvidékeket és a völgyeket. A sűrű telepítés nem teszi tönkre, mert a borovi fenyővel (erdei fenyő) jól tűri az árnyalást. A fa magassága akár 40-60 méter is lehet.

A fa törzse, kérge sima és csupán a későbbi években kezd el cserepesedni, barnulni. A fa törzsén végig található ág, ezért a fa alapanyag minden elemében tartalmaz ágvéghelyeket, göcsöket. A tűlevelek mindössze 2 cm magasak és igen szúrósak. A levelek sokáig épen maradnak lehullásukat követően is, ezért a tűlevelek meggátolják az aljnövényzet szaporodását a fa körül. A lucfenyő akár 600 éves kort is megérhet megfelelő klimatikus viszonyok esetén, de természetesen 60 éves kora körül kezd megöregedni és élettani funkcióit kezdi elveszíteni.

Elmondható, hogy a '60-as évektől a beltéri ajtó gyártásának és a fűrésziparnak is a legfontosabb alapanyaga volt a lucfenyő. A luc nagyon sokoldalú fa alapanyag. A beltéri ajtógyártáson túl a bútoripar és a fűrészáru-üzemek kedvelt fafaja. Mindemellett farostanyagokat (furatolt forgácslapbetét gyártásához is használják, amit a CPL beltéri ajtó vázkeretébe erősítenek a hanggátlás fokozása érdekében), papírt, hangszert és tartóelemeket készítenek belőle. Ne feledkezzünk meg arról, hogy minden évben legalább karácsonykor gyönyörködhetünk díszes mivoltában. A fenyő tűleveléből olajat préselnek és gyantáját, kérgét (a csersav miatt) nagy rendszerességgel használják.