Fa beltéri ajtó

LUCFENYŐ ALAPANYAG |  

A beltéri fenyő ajtócsalád két főbb csoportra osztható anyagát tekintve, nevezetesen a lucfenyő beltéri ajtóra és borovi (erdei) fenyő beltéri ajtóra. A két alapanyag markánsan eltér egymástól. A lucfenyő egy ritkább szálszerkezetű, világosabb faanyag, kevés ággöccsel, melyek esetenként rosszul benőttek, tehát kieshetnek. A lucfenyőnek kisebb gyantatartalma van és szélesebb, lazább erezettség jellemzi az intenzív növekedés miatt. Termőhelye jellemzően Európa északi, észak-keleti, keleti régiója, valamint Oroszország.

BOROVI FENYŐ ALAPANYAG |  

A másik jellemző alapanyag a beltéri fenyő ajtó esetében a borovi vagy erdei fenyő, melyet markánsabb szálszerkezete, jellegzetes, érett sárgás színállása, gyakori benőtt ággöcsei (igen dekoratív megjelenést ad), magas gyantatartalma alapvetően megkülönböztet a lucfenyőtől. Növekedése kevésbé intenzív, így szerkezete sűrűbb, keményebb, mint a lucfenyő szerkezete. A borovi fenyő megmunkálása sokkal pontosabb és szebb. Termőhelye Európa középső és északi része, a keleti régió, Oroszország.

A FAANYAG FELÉPÍTÉSE KÜLÖNBÖZŐ |  

A faanyag szerves felépítése és növekedési formája következtében különböző tulajdonságokkal rendelkezik. Ezeket a tulajdonságokat a beltéri ajtógyártók figyelembe veszik. A faanyaggal szemben támasztott követelmények igen különbözőek. A belső felhasználású fa beltéri ajtók igénybevétele kisebb, mint a homlokzati nyílászáróké, amelyeket az időjárás hatásának tesznek ki. A fák felépítése igen különböző, ezért terhelhetőségük is eltérő. A fa beltéri ajtók gyártóinak meg kell találniuk a típushoz legmegfelelőbb fafajokat.

AZ ALAPANYAG KEMÉNYSÉGE |  

A fa keménysége, megjelenése eltérő. A keménység tekintetében elmondható, hogy az egyes fafajok között van eltérés, sőt egy fafajon belül is megfigyelhető alaki, minta- és keménységi eltérés. Ezért beszélünk valódi fáról és nem homogén, laminált fóliás beltéri ajtóról.

Ha egy fa beltéri ajtón belül használunk késői (keményebb) és korai (puhább) fát akkor megfigyelhető, hogy a késői fa gesztje keményebb, mint a korai fa lapanyagé. 

A keménységet, mint a szalagparketta esetében is, Brinnel keménységben határozzák meg. Az eljárás során egy acélgolyót nyomnak meghatározott erővel a fába: 10 N (newton) erő nyomja az 1 kg tömegű testet a felületbe. Minél kisebb a benyomódás, annál keményebb (sűrűbb szerkezetű) a vizsgált fa. A lenti leírás mutatja néhány ismert fafaj keménységét.

1. Nagyon lágy fafajok: éger, hárs, nyár, fűz, cirbolyafenyő.
2. Lágy fafajok: nyír, lucfenyő, erdei fenyő, jegenyefenyő
3. Közepesen kemény fafajok: körte, juhar, cseresznye, vörösfenyő, dió, feketefenyő
4. Kemény fafajok: tiszafa, tölgy, kőris, akác, bükk, szil, mahagóni, teak
5. Nagyon kemény fafajok: gyertyán, ében, pockfa

NEDVESSÉGTARTALOM |  

A fa sűrűsége azt mutatja meg, hogy valamely faanyag térfogategységre vonatkoztatott tömege mennyi. A sűrűség mértékegysége g/cm³. Természetesen fontos elmondani, hogy a sűrűséget azonos száradási szint mellett érdemes elvégezni. A faanyagnak ugyanis minden esetben van nedvességtartalma. Beltéri ajtógyártásba a 12%-nál nagyobb víztartalmú fa alapanyag nem fogható be. 

A mérés általában 15% nedvességtartalmi állapotban történik. Európai fafajok esetében a sűrűség 0,41-0,83 g/cm³ között van. Az Európán kívüli fafajok esetében ez az érték 0,16-1,38 g/cm³ között helyezkedik el. A nyers sűrűség mindenek előtt a sejtüregek nagyságától és számától függ. 

A nagyobb sűrűségű fafajok ezért:

• keményebbek
• pórusaik finomabbak
• nagyobb szilárdságúak
• nehezebben munkálhatók meg
• nehezebben száradnak

Néhány fafaj sűrűsége (g/cm³):

• Balsa | 0,16
• Nyárfa| 0,41
• Lucfenyő | 0,47
• Cirbolyafenyő | 0,49
• Borovi (erdei) fenyő | 0,52
• Vörösfenyő | 0,59
• Tiszafa | 0,65
• Tölgyfa | 0,69
• Akácfa | 0,77
• Ébenfa | 0,95
• Makassar | 1.23
• Ausztráliai akácia | 1,38

HÁROM CSOPORTOT KÜLÖNBÖZTETÜNK MEG |  

Az ajtókkal szemben különböző követelményi szinteket támasztunk, amelyek felhasználásra, helyre, nagyságra, szerkezetre, működésre vonatkoznak. Ezt figyelembe véve három felhasználási területet különböztetünk meg.

1. Beltéri ajtók
2. Kültéri, bejárati ajtók
3. Egyéb ajtótípusok (Technikai ajtók)

A fa beltéri ajtó feladata:

• Térelválasztás
• Formakialakítás
• Hangvédelem
• Hővédelem

A bejárati ajtó feladata:

• Betörésvédelem
• Formakialakítás
• Hangvédelem
• Hővédelem
• Időjárás elleni védelem
• Csapó eső elleni védelem
• Szél elleni védelem

Egyéb (technikai) ajtók feladatai:

• Sugárzás elleni védelem
• Tűz elleni védelem
• Menekülés biztonsága
• Nagy forgalom lebonyolítása
• Üzemi feladatok 

AZ AJTÓ MÉRETE A FALNYÍLÁS MÉRETÉHEZ IGAZODIK |  

Társadalmunk átlagmagassága folyamatosan változik és leginkább növekszik. Az 1970-es években még 180 cm magas volt a beltéri ajtó trend, majd 200 cm-re változott. Ma már 210-240 cm a beltéri ajtó magassági szintje. Mindemellett létezik az MSZ magyar méretrend, mely szerint 210 cm a standard magasság.

A belső fa ajtó mérete minden esetben a meglévő falnyíláshoz kell, hogy igazodjon. A belső ajtók méreteit az ember méretei szerint határozzák meg. A szélesség és magasság viszonya meghatározza a fa beltéri ajtó alakját. Az asztalos számára a legfontosabb a toknyílás szélessége és magassága. Ez a kiindulópont a fa beltéri ajtó gyártásánál. Az ajtólap szélességét a falc és a záródás méreteiből számítják ki.

Az ajtó méretét, anyagát, gyártási módját szabványok határozzák meg. A fa beltéri ajtók általában szabványméretben készülnek, de egyre több gyártó vállalja az egyedi méretre történő gyártást is. Egyedi gyártást általában a borovi fenyőből készült beltéri ajtó esetén érdemes választani.

VÁLASZFALAJTÓ |  

A fából készült beltéri ajtókat klasszikusan pallótokkal készítették, készítik. Válaszfal ajtókról van szó, így az elfogadott beépítési módja az építkezés alatt történő körbefalazás. Ma már viszont sokan ezt a fajta ajtót választják nyílászárócsere alkalmával is, így nagyon oda kell figyelni, hogy milyen nyílásba és milyen falvastagságra rendelik meg ezt a tokrendszert. Több típust lehet megvásárolni, de nézzük az egyes típusok közti különbségeket.

GERÉBTOK |  

Két függőleges tokszárból és egy vízszintes felső tokösszekötőből áll. Az alsó tokösszekötést laposvas vagy szögvas biztosítja, mikor  a helyére kerül az ajtó. A felső összekötés csapolással történik. A gerébtok általában 4,5 cm vastagságban készül. A tok beépítését követően fából készült takarólécekkel érdemes burkolni. 

PALLÓTOK |  

Klasszikus válaszfalajtók toktípusa. A tok keretformában összeillesztett négy pallódarabból áll (fogazva, csapozva, horonycsapozva vagy egyéb csapozási megoldással összefogva). Az alsó összekötés itt is laposvas vagy szögvas, de a fa küszöb alkalmazása – mely merevítés egyben – is szóba jöhet. A falrések takarása gérbe vágott egyszerű takarólécekkel történik, ami előre fel van rögzítve a tokra. Ezért ezt beépítés előtt nagyon nehéz vagy lehetetlen sérülés nélkül eltávolítani.

UTH ÁTFOGÓ TOK |  

Főleg vastagabb falak esetén alkalmazzák és ott, ahol az igényesebb megjelenés elvárás. A dísz- és falburkolattal készülő bélés egyúttal az ajtólap számára falcos kialakítású. Az építési munkák befejező fázisa az UTH tokos beltéri fa ajtók helyére történő illesztése, beszerelése. A tokon általában 1,5 cm állítható. 

ÜVEG ÉS BETÉT |  

A beltéri ajtók fa keretből és közé helyezett betétekből állnak. A betétek különleges lapanyagok. Legtöbbször tömör fa vagy üveg lehet a betét eleme. Az ajtólap függőleges és vízszintes osztása igen sokféle kialakítást tesz lehetővé. A keretbetétes fa ajtók külső vagy belső ajtóként is használhatók. A szerkezeteket általában csapos kötéssel illesztik egymáshoz. Ez lehet átmenő vagy bevéső csapozás is. A betéteket pedig horony- vagy falcolt keretbe helyezik.